Több mint 14 ezer éves barlangrajzokra bukkantak Észak-Spanyolországban
Több mint 14 ezer évesre becsült, a felső paleolitikum korából származó barlangrajzokat fedeztek fel kutatók az észak-spanyolországi Lekeitióban. Az Armintxe-barlangban található, több mint 50 nagyméretű rajz a szakértők szerint az egyik leglenyűgözőbb és leglátványosabb lelet az Ibériai-félszigeten.
A képeken feltűnnek bölények, kecskék, több kisebb méretű, egyelőre nem beazonosított négylábú. z állatfigurákon kívül absztrakt jeleket is felfedeztek a barlang falain, épp olyanokat, mint amilyeneket korábban a francia Pireneusokban találtak. Azonban igazi különlegesség, hogy az állatok között felfedeztek két oroszlán is. A térségben eddig ismert barlangrajzok nem ábrázolnak nagymacskákat.
Az Armintxe-barlang Lekeitio belvárosában található, bejárata csupán néhány méterre van a lakóházaktól. A barlangrajzok alig 50 méterre a barlang nyílásától helyezkednek el egy nehezen, csak barlangászok által megközelíthető üregben. A szakemberek szinte biztosak benne, hogy több mint 14 ezer éve senki nem járt a barlangnak ezen a területén.
Baszkföldön 2004 óta szisztematikusan, a helyi kulturális örökségvédelmi hivatal támogatásával vizsgálják a barlangokat és kutatnak rajzok után. A program kezdete óta 16 leletre bukkantak Spanyolország leghíresebb barlangrajzai Lekeitiotól mintegy 190 kilométerre nyugatra, a világörökség részének számító Altamira-barlangban találhatók, és a mostani lelethez hasonlóan, szintén a felső paleotikum, az úgynevezett magdaléni kultúra idején élt emberek készítették.
Az őskőkorszak (paleolitikum) során Európában a modern ember (Homo sapiens) kiszorítja a neandervölgyi embert (Homo neanderthalensis) és a korszak végére kipusztul az európai pleisztocén megafauna (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, óriásszarvas). A paleolitikumban az emberek vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték táplálékukat, zsákmányállataikat főleg a pleisztocén megafauna adta. A nagy állatcsordák után vándorló emberek nagycsaládokban (klánokban) éltek, és kő-, fa-, illetve csonteszközöket használtak. A nagycsaládokat egy arra rátermett, választott vezető irányította.
A felső paleolitikumban (30-10 000 évvel ezelőtt, a Würm eljegesedési periódus alatt) alakult ki és virágzott a művészet: ekkor készültek a híres barlangrajzok (Altamira, az Ardèche-menti barlangrajzok, a Vézère-völgyi festett barlangok stb.) és a híres szobrocskák (például a willendorfi vénusz), amelyeket kőből, csontból faragtak vagy agyagból formáztak és kiégettek. De a felső paleolitikum embere készített ékszereket is (nyakláncokat, karkötőket) kagylókból és állatfogakból.
Van egy jó fényképed, videód, történeted a saját macskádról? Vagy találtál a neten valami érdekest? Küldd el nekünk a macskaorseg@gmail.com címre.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a Macskaőrséghez a Facebookon, vagy Te is legyél része a több mint hatvanezer főt számláló Toochee FaceBook közösségnek, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
(via mti, Daily Mail, wikipedia)
